Mr. Wonky, Wally Walnut és Captain Pugwash is szerepel a Chaos Coco Club mellett a repertoárban, hogy Doctor Bergamottoval felvegyék a versenyt. Ha ez még mind nem elég, a partiban részt vesz The Falcon, Posion Ivy és még sokan mások. Kalandosan hangzik, nem? Hát dehogynem! De nem a mozivásznon, hanem az itallapon találkozhatunk velük. Egy olyan itallapon, mely eredetiségéért a bárhoz hasonlóan kitüntetést kapott, melyen az italok képregény-hősök nevét viselik. A One Trick Pony-ban mindannyiukkal találkozhatunk.
Alapítása után már egy évvel az ország legjobbjai közé tartozott a freiburgi óvárosban működő bár. Az üzletvezetők, Andreas Schöler és Boris Gröner szenzációs sikert könyvelhettek el csapatukkal a 2018-as Mixology-Awards díjkiosztóján. Egy Oscar is nagy megtiszteltetés, na de mindjárt három, az felér egy lovaggá ütéssel. Ilyesmi még sosem fordult elő korábban. „Az év új bárja“, „Az év itallapja“ és „Az év mixere“ – a három díjjal a Pony azonnal benevezhetett a bárok olimpiai játékaira. Mind ezek után a közmondásban szereplő „one-trick pony“, mely csak egyetlen mutatványra képes, és azt ismétli mindig, csak a nevében emlékeztet a bárra.
Egyetlen mutatvány ismételgetésével senki nem lőheti ki a csúcsra, a legjobb bárok közé. Ehhez már többre van szükség. Sokkal többre. "Arra amitől egy gasztronómus igazán jó" - állítja Schöler. Egy keskeny folyosó vezet le a rusztikus, kétemeletes, boltíves térbe. A tágas, mégis lüktetően otthonos hely hű a mottójához: „fine drinks & diving“. A Pony-t megelőzi sikerének híre, habár sok látogató nem tudja pontosan, hogy mi is a hely különlegessége, számuk mégis megduplázódott, szinte egyik napról a másikra. Az újdonságok kipróbálásának öröme és a kompromisszumok nélküli minőség jelentik az alapvető összetevőket. Ehhez természetesen minden műszaki és szakmai feltétel a legmagasabb szinten rendelkezésre áll. Bizonyára sok szakács irigykedve kukkantana be a konyhába, ahol a 24 ital összetevőit állítják elő. Összesen 91-et, melyek közül sok a régióból származik. Az összetevők készítése az érdeklődő kísérletezés jegyében zajlik, dogmák követésének nincs helye. Ódzkodás az érintéstől? Hiba!
„A költséges technika azonban nem öncélú. Ha valamit egyszerűbben is lehet csinálni, akkor úgy csináljuk, hiszen gasztronómusok vagyunk." - jelenti ki Schöler. Vajon mitől lesz igazán jó egy gasztronómus? "Ismernünk kell a vendégeinket és a városunkat. Végülis embereket akarunk összehozni, hogy a hétköznapokat feledve ,jól érezzék magukat. Sokaknak teljesen mindegy, hogy milyen ráfordítás szükséges egy ital elkészítéséhez."
Apropó nagy teljesítmény: Ezt a mosogatási technikától is elvárjuk, és itt is a csúcstechnikára, vagyis a MEIKO-ra bízzuk magunkat. Éjszakánként kereken 400 ital kerül a bárpultra, egy személy folyamatosan mosogat. Nehéz feladat a poharak szempontjából. Egyszerű vonalak, semmi túldíszítés, de részben kézzel festettek. „A gép kiemelkedő eredményeket nyújt, utólagos polírozásra egyáltalán nincs szükség. A poharak hamar lehűlnek, így közvetlenül a fagyasztóba kerülhetnek"- örvendezik Schöler. A poharakkal azonban még nincs minden elintézve. A sok saját összetevő miatt a konyhában a mosogatási technikának különleges kihívásokkal is szembe kell néznie: szirup, fűszermaradványok, gyümölcshús és még sok minden más. Függetlenül attól, hogy rászáradt-e vagy sem, ami megmaradt a kísérletezésből és készítésből, azt a MEIKO elmosogatja. Ezzel a konyhában is ragyogó mosogatási eredményeket lehet elérni. Néha úgy megy minden, mint a karikacsapás, néha olyan az élet, mint egy pónikarámban.
